Most az a jelenet következik a forgatókönyvben, amikor a sárga autódban ülve, egy kereszteződéshez érsz, és azon gondolkozol, merre tovább. A stop tábla előtt vagy, látod a sok-sok fényt, melyek az irányt jelölik számodra. Te mehetsz előre, egyenesen, jobbra vagy balra, ezek közül bármelyiket választhatod. Mondom, bármelyiket. Egy csomó lehetőséged van. Elkanyarodhatsz valamerre, bele az ismeretlenbe, vagy gurulhatsz tovább egyenesen. Lehet szerencsés vagy, lehet csak egyszerűen őrült. Számodra az élet úgy egész, ahogy az van, ahogy te azt szeretnéd. Te alakítod, s már az se érdekel különösebben, hogy mit gondolnak rólad. Magasról tojsz rá. Fiatal vagy, még nagyon fiatal. Kicsit őrült, szeszélyes, bohókás, nem mindennapi figura, ami aztán a védjegyeddé is válik kis idő után. Neked a kiskanál is bőven elég, nem akarsz annál többet, ez neked pont így jó és pont így tetszik, kerek. Ellőtted áll még az élet nagy része, egyelőre csak a tortának a kicsi szeletét kaptad meg, amit jól meg kell ízlelned, hogy aztán a többi majd már jöjjön magától, gondtalanul. A gép majd dob mást is – ahogy azt szoktuk mondani.